Hogy te (még) nem vagy szemüveges? Azért csak olvasd el ezeket a sorokat, mert a végére kiderülhet, hogy mégis az lennél. Bevallom, nekem sem könnyű megbarátkozni azzal, hogy szemüveges lettem. Odáztam, amíg lehetett, s egyszer kénytelen voltam felkeresni a szemorvost. De ha nem akarom figyelmen kívül hagyni a világ egy (jó nagy) részét, hordanom kell a szemüvegem.
Miért is lennénk mindannyian szemüvegesek? Mára közmondásossá vált a gondolat, miszerint: nem azok vagyunk, ami velünk történik, hanem azok, amit/ahogyan reagálunk rá. Márpedig, hogy miként reagálunk egy eseményre, nagyon egyéni. Ugyanaz a történés az egyik embert megerősíti, a másikat elkeseríti. Egyik győzelemként éli meg, ami a másiknak veszteség. Attól függ, min keresztül nézi.
Szóval, neked is van szemüveged. Mindazok az elvek, gondolatok, érzések, tapasztalatok, amik alapján megítéled, ami épp történik veled. Viszont, ha a másik ember a maga más szemüvegével egész másként lát, akkor ez azt is jelenti, hogy én is kicserélhetem a szemüvegem? Igen. Vagyis nézhetek másként az életem eseményeire, vonhatok le más következtetéseket. Tehetem máshová a hangsúlyt, pro vagy kontra.
Ha úgy gondolod, szeretnél más módon, más szemszögből ránézni az életedre, a lelkigondozói beszélgetés során ezt megteheted. Bennem partnerre találsz, keress bátran!

