Mindjárt itt az anyák napja. Ilyenkor egyszerre gondolok a saját anyaságomra és minden nőre a felmenőim közül, akitől az anyaságot “eltanultam.”
Anyának lenni nem egy cukormázas süti. Igen, sokszor édes és finom, nagyon élvezetes, megtisztelő. Máskor viszont savanyú vagy keserű az íze. Ez olyasmi, amit azóta élek át, hogy én is anya lettem. Addig csak a cukormázat hittem.
Anyának lenni azzal együtt is ajándék számomra, hogy mindezt tudom. Én nagyon vágytam anya lenni. Arra, hogy valakik elnyújtva kiáltsák utánam: Anyaaaaa! Ami idővel így alakult át: Anyinnyaaaa!
Tudom, hogy sok anya nincs, akivel bizalmasan megossza a kétségeit, félelmeit, csalódásait, veszteségeit, amit ebben a szerepben átél. Azt, hogy néha nem olyan édes. Pedig sokat segít egy megértő, elfogadó beszélgetés, ami mentes elvárástól, megbélyegzéstől. Ezért (is) vagyok, hogy több legyen az édes!
Mentálhigiénés támogatás neked!
raskoeva.hu
